Alakjelek

Alakjel Értelmezés
1 sima köszörűkorong
1C élezett köszörűkorong
5 egyik oldalán mélyített köszörűkorong
6 fazék alakú köszörűkorong
11 kúpos fazék alakú köszörűkorong
27 üvegszövet erősítésű, süllyesztett agyú tisztítókorong
41 üvegszövet erősítésű sima darabolókorong

 

 
A köszörűszemcse alapanyagok jelölése

Anyagjel A szemcseanyag megjelölése Kémiai összetétel főbb jellemzői Szín
1A Normál elektrokorund
Al2O3 min. 94% barna, szürke
6A Nemes elektrokorund Al2O3 min. 99% fehér (piros*)
7A Rózsaszínű elektrokorund Al2O3 min. 99% rózsaszín
9A Monokristályos elektrokorund Al2O3 min. 98% + 0.2% Cr2O3 szürkésfehér
16A Kevert korund (félnemes) 50% 1A + 50% 6A  
67A Kevert korund (nemes) 50% 6A + 50% 7A  
1C Fekete szilícium-karbid SiC 96% fekete
2C Zöld szilícium-karbid SiC 98% zöld

* A 6A szemcséjű korongokat piros kötőanyaggal is gyártjuk. A kötőanyag jelében az utolsó számjegy ilyenkor: 8. (Pl. V38 kötőanyagjel)
 

 
A köszörűszemcse alapanyagok tulajdonságai és alkalmazásuk

Anyagjel Köszörülési tulajdonságok Alkalmazás
1A kemény, szívós szerkezeti acélok, öntvények megmunkálása
6A kemény, rideg, törékeny ötvözetlen és gyengén ötvözött acélok, edzett és edzetlen szerszámacélok, hőálló és korrózióálló acélok, üveg megmunkálása
7A kemény, a 6A -nál szívósabb és kevésbé törékeny közepesen és magasan ötvözött, edzetlen és edzett szerszámacél, hőálló és korrózióálló acélok köszörülése
9A   gyorsacélok, erősen ötvözött edzett acélok, krómacélok köszörülése
1C   keményfém, vasöntvény, kőzet, kerámia, üveg, alumínium megmunkálása
2C kemény, rideg, törékeny keményfém, kerámia, üveg megmunkálása

 

Szemcsefinomság
 
Keménységi fok

Betűjel Szemcsefinomság
16, 20, 22, 24 durva
30, 36, 40, 46, 54, 60 közepes
70, 80, 90, 100, 120, 150 finom

Aprítás után a szemcséket szitán osztályozzák nagyság szerint. A szita lyukbősége nemzetközileg szabályozott. A szemcsefinomsági szám megfelel az 1 lineáris inch-re jutó szitacsomók számával. A szemcsefinomsági számot kiegészítheti az alkalmazott kombinációk száma.

Betűjel Keménységi fok
F, G nagyon lágy
H, I, J, K lágy
L, M, N, O közepes
P, Q, R, S kemény
T nagyon kemény

A kötéskeménység, mint fogalom, nem a köszörűanyagra vonatkozik, hanem a köszörűszemcséknek a korongban történő rögződését jellemzi. A köszörűszerszám kötés-keménysége azt az erőt jellemzi, amivel a szemcse és a kötőanyag együttesen ellenáll a forgácsolás közben ébredő, a kitörést előidéző forgácsoló erőnek.


 
Szerkezetszám
 
Kötéstípus

Szerkezetszámok Szerkezetcsoport megnevezése
3, 4 zárt
5, 6, 7, 8 közepes
9, 10 nyitott
11, 12, 13 különösen nyitott

A köszörűszerszám szerkezetét a köszörűszemcse, a kötőanyag és a levegő pórusok térfogati aránya adja meg. A szerszámok pórus-mennyisége nagy fontosságú a köszörülés menetében. A pórusok forgácskamrát képeznek és elősegítik a köszörülés folyamán a szerszám és a munkadarab öblítését, illetve hűtését.

Típusjel Kötés
V Kerámiai kötés: Vegyi hatásokkal szemben nem érzékenyek, és korlátlanul raktározhatók.
B Műgyanta kötés, (három évig használható fel).
BF Üvegszövettel erősített műgyanta kötés, (három évig használható fel).

 
A kötőanyag belső jele

pl. 31, 38. Ha az utolsó szám =8, akkor piros színű kötés.

 
 
Legnagyobb forgácsolósebesség

v (m/s) Jelzés
30, 35 színnel nincs jelölve
50 kék csíkkal jelölve (Csak kerámiánál)
63 sárga csíkkal jelölve
80 piros csíkkal jelölve
100 zöld csíkkal jelölve